A NOK is csak egy piramis játék? Nem, elmondjuk miért

Először is tisztázzuk mi is a különbség a pilóta játékok és a Ponzi-rendszerek között.

Az utóbbi Ponzi-rendszer vagy más néven Ponzi-séma szélhámos beruházási művelet, amelyben a korábbi befektetőket az újonnan érkezett befektetők pénzéből fizetik ki, egészen a rendszer összeomlásáig. Lényeges különbség a Ponzi-rendszer és a pilótajáték között, hogy az utóbbiban csak az egymást követő szintek között van kapcsolat, ezért nehéz eljutni a csúcshoz, és egyúttal lebuktatni azt.

A Ponzi-rendszer minden résztvevője ismeri az elindítót, aki személyes kapcsolatait is felhasználja a hálózat kiterjesztéséhez. A pilótajátékban sokan vesznek részt, de csak egyszer fizetnek be, általában kisebb összeget, így a rendszer hamarabb összeomlik, mert nincs újabb befektető. A Ponzi-rendszerben kevesebb a résztvevő, de többször is befizetnek, és nagyobb összegeket. A Ponzi-rendszerben csak az elindító nyerhet, a pilótajátékban az első egy-két szinten is lehet még nyerni.

Napjainkban ezek már közismert tények, de akkor mégis miért dőlnek be még mindig annyian ezeknek a rendszereknek?

A válasz egyszerű. Azért, mert alapvetően sokan hajlamosak a kapzsiságra és azt remélik, hogy minimális befektetésből is nagy összegeket tudnak nyerni, de sajnos ez általánosságban nem igaz.

Viszont attól, hogy valami több szintű kifizetési rendszer (minden munkahelyen így van ez, hiszen a bérek is a pozícióktól függnek – igazgató, osztályvezető, munkatársak stb.), nem feltétlen rossz, ha van mögötte valós termék, akkor annak a rendszernek valós, megfogható értéke van. Tehát maga a struktúra nem egy kifosztogató rendszer, addig amíg a mögöttes szándék, amiért létrehozták sem negatív töltetű.

Azonban a NOK struktúrája abszolút nem piramis típusú, itt nincsen több szintű kifizetési rendszer. Minden tag ugyanazzal a joggal és kötelezettséggel rendelkezik. Ennél a terméknél csupán az a kérdés, hogy mikor jut az ember az ígért ingatlanhoz, nem pedig, hogy egyáltalán hozzá fog-e jutni valaha is.

A  közösségek zártak, fix 180 tagból állnak, akiknek szerződésük egyszerre indul és egyszerre is jár le. Így a NOK célja egyedül az, hogy minden tagja ingatlanhoz jusson a lehető legkedvezőbb új ingatlanfinanszírozási móddal.

A NOK nagy előnye, hogy a tagok közösen gyűjtik a pénzt, így a futamidő közben hozzá lehet jutni az ingatlanhoz az állami támogatás összegét is igénybe véve (akár 4,5 millió forint). Eközben természetesen az ingatlanvásárlási joggal rendelkező tagok is tovább fizetik a közösség számlájára a havi vállalásokat a szerződésük lejáratáig, ezzel újból és újból töltve a közösség bankszámláját.

Ingatlanvásárlási joghoz a NOK szabályzatában lefektetett módon lehet jutni, ezekről részletesen egy külön cikkben írunk.

Tehát összefoglalva, attól, hogy a NOK közösségein belül, úgynevezett sorrendiség útján jutnak ingatlanhoz a tagok, nem beszélhetünk piramisjátékról, hisz itt végül az utolsó tag is ugyanúgy ingatlanhoz fog jutni, mint az első. Csupán annyi a kérdés, hogy a szerződés futamideje alatt ez mikor történik meg. Az ingatlanvásárlási jogszerzés módját, pedig egy külön szabályzat határozza meg.

Reméljük sikerült egy kicsit átláthatóbbá tennünk a fenti rendszereket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük